MONDAYS

 
karsztviz
viz
A túl savasodás a modern idők tipikus problémája..
Elsősorban a táplálkozásból és az életvitelünkből fakad. A felgyorsul életmódunk és az étkezési szokásaink miatt a szervezetünkben egyre több sav keletkezik pl. szénsav, tejsav, húgysav. A fölösleges savakat,- ami méregnek számit - a szervezet igyekszik közömbösíteni, megkötni. A közömbösítésre legalkalmasabb elemet, a kalciumot a csontból vonja el..
tovább.


A lúgosítás célja
Tudomány és Érdekesség

Kevés olyan élelmiszer van ma Magyarországon, amelynek az egy főre eső fogyasztása évről-évre olyan nagymértékben növekszik, mint a palackozott természetes ásványvízé.A lúgosítás egyik legfőbb célja, hogy a szervezet megfelelően felszívja a tápanyagokat, vitaminokat és ne akadályozza ebben semmi gátló tényező. Ilyenkor ugyanis sokkal ellenállóbb a szervezet..

--------------------------------------------------
Miért Savasodunk?
Egészség

Neszmélytől délkeletre kezdődik, a 375 m-es Asszonyhegy és a 425 m-es nagy-Somló rögeivel. A Gerecse növényzete és állatvilága változatos. A tetőket mészkedvelő cseres, tölgyes karszterdők borítják. A cserjék között gyakori a pukkanó dudafürt, a tölgyek alatt a tavasszal virágzó hunyor és az őzsaláta.A savasodás szinte mindnyájunkat érinti, ha nem is tudunk róla. A savasodás táplálkozásunk, a rohanó, stresszes életmódunk következménye, és észrevétlenül pusztít bennünket.
--------------------------------------------------

Gerecse-hegység és Tarján..

A Gerecse, illetve Gerecse hegység (gyakran hibásan: *Gerecse-hegység) röghegység a Dunántúlon, a Dunazug-hegység háromszög alakú, legnyugatibb része. Átlagos magassága 400 méter. Területe 850 km² . Legmagasabb csúcsa, a Nagy-Gerecse 634 méter magas. Túlnyomó részt dachsteini mészkő, kisebb részben felső triász dolomit alkotja. Üledékes építőanyagainak (mészkő, homokkő, agyag, márga) helyi formái közül nevezetesek a mészkő barlangjai, a jura-mészkő „vörösmárványa”, az eocén, oligocén rétegek szénbányái, a cement alapanyaga, a márga, a Dunára néző lejtők vastag löszrétegébe vágott mély utak, löszfalak.

A Vértes-hegységtől a Tatai-árok, a Pilistől a Dorogi-medence (Dorog-Pilisvörösvár közötti árok), a Budai-hegységtől a Zsámbéki-medence választja el. Nyugati oldalán a Kisalföld peremvidékével határos. Északi lejtője a Duna felé meredeken végződik.

Tarjánról: (Preambulum)
Tarján Tatabányától észak-keletre mintegy 10 km-re fekvő német nemzetiségű falu, amely a Gerecse-hegység központi medencéjében, a Szent László patak völgyében helyezkedik el. A török időkben 1529-től a török hódoltság területére esett. Német eredetű lakóit 1737-től kezdve Dél-Németországból telepítették ide. Gróf Esterházy József 40 katolikus családot telepített Németország déli és középső részéről Tarjánba.

a
A történelem viharai miatt a népesség számaEsemény hozzáadása a mai naphoz változó volt. A XVII. Században a Csáky féle telepítés eredményeként református maEsemény hozzáadása a mai naphozgyarok éltek itt. 1727-ben lett at Esterházyak tulajdona. A jobbágyság megszűnésével a földeket felparcellázták és kisbirtokként kiosztották. Tarján védőszentje Szent György. Elhelyezkedése a Kárpát-medence fekvését idézi.

A dimbes-dombos, patakokkal szabdalt kis medencét a Gerecse hegykoszorúja öleli át. Igen régi település, Pesti Frigyes szerint először II. Endre idején, a XIII. században említik az oklevelekben. 1426-ban már a tatai vár tartozékai között történik róla említés. A község ekkor Esztergom megyéhez tartozott.

a

Erdőit a megalakult erdőbizottság kezelte. A múlt század végén már jól működő, jól jövedelmező tehenészet volt a faluban, emellett a fakitermelés is gazdagította a lakosságot. Az erdőbizottság rendszeresen bérbe adta az erdőket az Esterházyaknak, itt tartották a vadászatokat.

 
 
 
gerecse