A szervezet védekezése a..

A savasodás szinte mindnyájunkat érinti, ha nem is tudunk róla.

A szervezet védekezése a savasodással szemben:
A savak először a vérbe kerülnek. Az egészséges szervezet megfelelően felkészült a folyamatosan termelődő savak semlegesítésére: kiválasztásuk a vesén kívül a tüdőn, a beleken és a bőrön át is lehetséges. A lényeg a folyamat sebességében rejlik: teljesen kiválasztódnak-e a termelt savak vagy eltárolódnak (például köszvény esetén a húgysavkristályokban). A terhelés első időszakában a szervezet szabad bázisokat használ a savak azonnali semlegesítésére, emiatt elhúzódó esetben csökken a vér puffer kapacitása. A második szakaszban eltolódik a nátrium–kálium arány, a harmadikban a felszaporodó savak a kötőszövetben és a porcokban tárolódnak el.

Ha a szervezet később sem képes a semlegesítésükre, az átmeneti tárolókból véglegesek raktárak lesznek. Legvégül a csontokban, porcokban és a fogakban található ásványi anyagok felszabadítása is szükségessé válhat a savas termékek semlegesítése érdekében. A megkötött méreganyag pedig a szervezet különböző részein lerakódik.

Ha a vér puffer kapacitása már kimerült, a savfelesleg a kötőszövetben rakódik le. A kötőszövet sejtjei ugyanis masszívabbak és a méreganyagok nem okoznak bennük olyan könnyen károsodásokat. A lazarostos kötőszövet (mesenchyma) a szervezet egyik legfontosabb szerkezeti eleme: lényegében közvetít a véredények és a szervek sejtjei között.

Felnőttek esetében e támasztó- és szállítószövet mintegy 18 kg-ot nyom, így akár az emberi test legnagyobb szervének is tekinthető. A kötőszövet felvételi és puffer potenciálja tehát nagyon nagy, a legtöbb krónikus megbetegedés a kötőszöveti funkciók megváltozásával jár, itt történik a „salakfelhalmozódás”.

A test tehát azért termel zsírokat, hogy megkösse a savakat, ezzel védje meg a szerveket károsodástól.

Ha a túlsavasodás megvonja a testtől, elsősorvban a véredényektől a bázisképző ásványokat (kálcium, kálium, magnézium, cink), más összetartó anyagokkal kell helyettesíteni őket. Ilyen anyagok a koleszterin és a zsír. A szervezet ezzel tömi el a törékennyé váló érfalakat. A koleszterin és zsír felhalmozódhat és felrakódik az artériák falára, és emiatt kialakul a magas vérnyomás, a magas koleszterin szint, valamint az erek rugalmassága is csökken. Amikor elvonjuk a savat a testből, méregtelenítjük és ellátjuk a létfontosságú tápanyagokkal, akkor a vérnyomás és koleszterin helyreáll. Ez egy nagyon egyszerű folyamat és működik.

E miatt a méregtelenítő folyamat miatt van, hogy a szívinfarktust, a rákot vagy az agyvérzést, mint a végállomást, megelőzi az elhízás, az izületi panasz, a reuma, a gyomorégés, a krónikus fáradtság, az ekcéma vagy bármely egyéb túlsavasodással járó tünet.

Savasodás okozta betegségek
Ezek az okok számos klinikai betegség hátterében is meghúzódnak. Ilyen elsavasodással együtt járó betegségek az allergia, arthritis, arthrosis, cellulitis, csontritkulás, ekcéma, elhízás, anyagcserezavar, fáradtság, fogszuvasodás, immunrendszer bizonyos zavarai, gyomorégés, izomláz, korai öregedés, köröm problémák, rák, erős testszag, vérnyomás problémák stb.

Az elsavasodott testben, elszaporodnak a paraziták (baktériumok, vírusok, gombák, Candida), amelyek szintén elkezdenek savakat termelni és ezeket, a salakanyagokat a szervezetünkbe ürítik, így tovább rontják a helyzetet. A paraziták nem szeretik a lúgosabb kémhatású közeget, hanem csak a savas irányú eltolódást.