A természetes vizek hatása a szervezetünkre
írta: Gerecsevíz | cikkekA folyadékfogyasztás nem kategorizálható a testsúly nagysága szerint. Azért ajánlanak átlagos fogyasztást 1, 5 - 3 liter között, naponta. Ha ennél kevesebb, akkora szervezet savassága nő, pedig alapvető törekvés kellene legyen, hogy a lugos kémhatáshoz közeli legyen szervezetünk.
Hazánkban a közfogyasztású ivóvizek vizsgálatát és ellenőrzését Magyarországon az Országos Közegészségügyi Intézet, valamint a helyi Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) végzik.
A közegészségügyi előírások a főzésre, mosogatásra, testi tisztálkodásra szolgáló víztől ugyanazokat a tulajdonságokat követelik meg, mint az ivóvíztől.
Az előírások szerint az alábbi tulajdonságokkal kell rendelkeznie az ivóvíznek:
Színtelen, átlátszó: a vas-oxid-hidrát vörösessé, az algák zöldessé, a tőzeges talaj sárgássá festi, míg az algák, baktériumok, agyag, és homok zavarossá tehetik a vizet.
Szagtalan: A kén-hidrogén, klór, klórfenolok, szerves anyagok, gyári termékek és gázok élvezhetetlenné, nagyobb mértékben az egészségre is károssá tehetik a vizet.
Kellemes ízű: A tőzeges talajból származó vizek úgynevezett mocsárízzel, a magnéziumsók keserű, salétromsavas sók édes, a kloridok sós, a vas tintaízű vizet eredményeznek.
Kellemes hőfokú legyen: A legjobb a 10-14 °C-os ivóvíz. Ne legyen sem túl lágy, sem túl kemény: A víz keménységét a benne oldott kalcium és magnéziumsók adják. Végül ne tartalmazzon az egészségre ártalmas szennyező, fertőző anyagokat.
A vizsgáló laboratóriumok ki tudják mutatni a levegőből, a talajból bekerült szennyező anyagok mennyiségét. A vegyi anyagok közül a nitrát, de különösen a nitrit szennyeződés alkalmatlanná teszi, míg a nagyobb mennyiségű fluor a fogak elszíneződését, esetleg fogszuvasodást is okoznak. Vas és mangán szennyeződéseket levegőztetéssel, homokrétegen és aktívszénen való átszűréssel javítják. A jódhiánytól golyvát kaphatnak az emberek. Előfordulhat még a fekáliával való fertőzés, ilyen esetekben a kólibaktérium okozta hasmenéssel kell számolnunk, ennek megszüntetésére felforralják, ultraibolya fénnyel besugározzák, vagy ózonizálják, klórozzák, vagy ezüst elektrokatadinezésével tisztítják meg a vizet. A háztartási és ipari víztisztítás jelenleg igen elterjedt módszere még a fordított ozmózis elve alapján történő víztisztítás.
A 18. század előtti írásokban az édes (iható) vizeket jó-nak nevezték.
Élettani jelentősége: Biológiai jelentősége óriási, a földi élet elképzelhetetlen nélküle, a sejt- és testnedvek legnagyobb részét víz alkotja. A vér ozmózisnyomásának normál szinten tartásában is jelentős szerepe van. Ajánlott a napi legalább 1,5-2 liter folyadék elfogyasztása, ez alapvető igénye szervezetünknek. Két-három napnál tovább az orvostudomány mai állása szerint az ember nem élheti túl a vízhiányt.
A víz rendkívül fontos szerepet betöltő kémiai anyag, a Föld vízburkát alkotja, kitölti a világ óceánjait és tengereit, az ásványok és kőzetek alkotórésze, a növényi és állati szervezetek pótolhatatlan része. Nélkülözhetetlen az iparban, a mezőgazdaságban, a háztartásokban, a laboratóriumokban stb.
Az alapelemek egyike: A mitológia illetve az ókori tudomány több helyen fontos dologként hivatkozik a vízre: Az arisztotelészi négy alapelem (föld, víz, levegő, tűz) egyike.
Ez is érdekes lehet, korábbi cikkek:
-
A szikvíz összetett szó, a szik, szikes föld és a víz összekapcsolásával képzett szó, keletkezésének..
-
Érdemes lehet ezen pezsgő víz azon személyekre nézve, kik borral nem élvén, szomjúságuk..
-
A szikvíz szén-dioxiddal dúsított ivóvíz, amelyet zárt rendszerű technológiában palackoznak..
A víz minősége kulcsfontosságú kérdés
Vízminőségük a hosszú beszivárgási idő során a kőzetekből kioldott szennyező anyagok miatt lényegesen kedvezőtlenebb az előbbieknél. A hegyvidékeken a sok csapadékból jelentős mennyiség beszivárog a hegyet felépítő kőzetbe, majd a súlyánál fogva lefelé a völgyek felé áramlik a kőzet repedéseiben.. elolvasom