Szikvíz történet

A szikvíz összetett szó, a szik, szikes föld és a víz összekapcsolásával képzett szó.

Keletkezésének voltaképpen tárgyi tévedés az alapja: a szódavíz készítéséhez felhasznált szénsavat tévesen azonosították a sziksóval. Erdélyben, ahol a természetes “savanyú” vizek, az ún. erdélyi “borvizek” fakadtak, nagy előszeretettel fogyasztották a szén-dioxidot természetes módon tartalmazó frissítő hideg vizet. Magyarországon a különlegességnek számító szénsavas szódavizet, mint nem természetes ásványvizet, üdítő és frissítő folyadékot Jedlik Ányos, a természetbúvár, bencés szerzetes készítette először 1826-ban.

A polgárosodó főváros és környékének vigadozó társaságai hamarosan megszerették a szódavizet frissítő, pezsgő, hűsítő hatásáért. Nem véletlen, hogy Fóton, a Vörösmarty Mihály által is kétszer megénekelt fóti borok hazájában a híres Fáy András-féle borospincében mutatta be Jedlik a szódavizet, amit akkor még németesen spriccernek neveztek.

Az eljárást részletesen 1829-ben írta le Jedlik „Mesterséges savanyúvizek” című értekezésében. Egyébként Magyarországon sem Jedlik volt az első, aki mesterséges savanyúvízzel foglalkozott. Nyulas Ferenc, kiváló erdélyi orvos és kémikus már a XVIII. század végén megkísérelte a dombháti vizet utánozni, noha kellemes ízét így sem érhette el, mert mesterséges vizével nem bírt annyi szénsavat felvétetni, mint amennyi a természetes vízben van.

Jedlik nem féltette készülékét a nyilvánosságtól, mint egyéb más találmányát, ezt sem szabadalmaztatta, ezért nem ismeri el a nemzetközi tudományos világ még ma sem érdemei szerint. Értekezésben részletesen leírta a szén-dioxid higított kénsavból, porrátört krétából, őrölt márványból, vagy szitált hamuból való előállításának menetét, valamint a víz széndioxiddal történő telítésének módját, közölve az első szódavízgyártó gép rajzát is.

A szódavizet tehát nem Jedlik találta fel, de a szódavízgyártás terén két dologban övé az elsőség:
1. a szén-dioxid sűrítésére nem mechanikus sűrítőt használt, hanem pusztán a fejlesztésével sűrítette; ezzel a megoldással lényegesen egyszerűbb és olcsóbb lett az eljárás;
2. a szénsavveszteség elkerülése céljából az edény aljáig érő csövön keresztül fejtette le a telített vizet.

Jedlik készüléke, és savanyúvize olyan nagy érdeklődést keltett, hogy még abban az évben megindította Magyarország első szódavízgyárát. A 19. század második felében azután megindult az ipari szódavízgyártás. A szikvízkészítő szakma története során a szifonfej működési elve, a fejben lévő alkatrészek nem változtak, a több mint száz évvel ezelőtt gyártott szikvizes üvegek még ma is használhatóak.

A szódás szakma ma reneszánszát éli ismét Magyarországon. Mintegy 3500 család él szódavíz-készítésből, ebből az apáról-fiúra szálló mesterségből.