A fröccsről amit tudni kell

„Érdemes lehet ezen pezsgő víz azon személyekre nézve, kik borral nem élvén, szomjúságuk oltásakor az említett pezsgői csípősséget éldelni kívánnák” (Jedlik Ányos)

Vermelt fagyos, spriccer, spricc, fröccs, alkoholos üdítőital…hívták már ezt az italt sokféleképpen, de egy biztos, mióta Jedlik Ányos nagyszerű találmányával megadta a lehetőségét annak, hogy szódavízzel (höbörgő vízzel) higítsuk a bort, és amíg még nem terjedt el ily széles körben a jéghideg coca-cola, eleink esős őszi délutánokon, hideg téli estéken, langyos tavaszi reggeleken, vagy a nyári rekkenő hőségben egyaránt szívesen fogyasztották ezt a tiszta, valóban hűsítő alkoholos italt.

Ott van mindennapjainkban: baráti beszélgetéseink, családi összejöveteleink, vad mulatságaink kísérője a fröccs. Hogy miért is találta fel Jedlik itt, a Széchenyi tér tőszomszédságában a szódavizet és a fröccsöt, arról, szóljon Horváth Árpád: A Dinamó regénye című könyve. Az előzmények összefoglalásához tartozik, hogy Győr környékén nem volt ásványvíz, vagy borvízforrás, de ahol volt, pl. Balatonfüreden, ott Jedlik is élvezettel tette csípőssé, azaz pezsgőszerűvé borát.

Az 1800-as évek elején a borvizet még nem tudták olyan jól lezárva szállítani, hogy a ne büdösödött volna meg és ment volna el belőle a buborék. Ez indította arra Jedliket a Győr környéki borvízmentes vidéken, hogy kikísérletezze, annak gyártását. Ugyan nem ő volt az első, de ő volt aki nagyüzemi technológiát dolgozott ki. A gyártóüzemet elkészülte után – 1843-ben – átadta unokaöccsének. A szódavizéről 1841 szeptember 6-án a következőket mondta Pozsonyban: „…Ezen víz nagyobb mértékben bírja magában tartani a szabad szénsavat, mint az, mellben a szénsavon kívül még többféle sók is feloldvák; s ezért azon csipőssége, mellyet a pezsgő borban kedvelünk, nagyon kielégítő… (Itt köz tapasztalásául az említett vízből poharak töltettek.)

Érdemes lehet ezen víz azon személyekre nézve, akik borral élvén, szomjúságuk oltásakor az említett pezsgői csipősséget éldelni kivánják.” Jedlik tisztában volt a találmány borkultúrára való jövőbeni hatásáról, bár alapvetően mégis tévedett, mert ő pezsgőt akart utánozni, míg a fröccskultúra – ugyan az ő indításával -, de más – önálló - irányt vett és ma már senkinek sem a pezsgő jut az eszébe a szódás borról.

Önálló ital, a FRÖCCS lett belőle. Tévedése ellenére minden tiszteletünk Jedlik Ányosnak és emlékezetére igyunk meg egy hűs fröccsöt munkálkodásának falai tövében. A jövőben a fröccs legyen nyíltan is nemzeti jelképünk, hungaricumunk, amely szervesen a városhoz köt bennünket. És ne feledjük megnézni a bencés gimnázium földszintjén lévő Jedlik kiállítást sem.